Elfelejt a gyerek magyarul?

Írta Deák Sandler Júlia

Végre megvalósulhatott a magyar iskola kétnyelvű általános iskolai gyerekeknek létesített programja! Három csoportra osztva találkoztak tanáraikkal, bemutatkozhattak élőben, verset tanultak, megismerkedhettek magyar helyesírási szabályokkal, vagy megtudhattak valami újat a nyelvtanról. 

Milyen szépen összejöttek és dolgoztak a feladataikon ezek a csoportok! Ráadásul milyen jól olvasnak magyarul! A tanárok és az egész közösségünk büszke lehet erre szülőktől, nagyszülőktől a volt iskolaigazgatóig, és azok is, akik életben tartották az iskolát, amíg csak online tudott működni. A könyvtárosok is nagy szerepet játszottak ebben a sikerben, mivel már három éve biztosítanak kortárs minőségi könyvet sok családnak.

Viszont a csoportunk sikere ellenére bevallotta nekem több szülő is, hogy aggódik: elég lesz ez? Például az egyik gyerek megért engem, de nem beszél magyarul. A másik nem akar magyar iskolába járni. A harmadik még egy egész év magyarországi óvoda után is angolra váltott itt, ahogy elindult a kindergarten.

Megmondom mit gondolok erről mint kétnyelvű amerikai magyar mint nyelvtanár mint szülő olyan gyereknek, akinek a nagyszülei és dédszülei 1920-1978 között jöttek Amerikába: a magyar-angol kétnyelvűség fejlődése egy életre szóló projekt! Nincs vége, amikor elkezdődik az óvoda, és nem fejeződik be a serdülőkorban. Van aki gyorsabban fejlődik, mint a többiek, de senkinek sem kell félnie az akadályoktól! Én magam sem nagyon tudtam magyarul írni felnőtt koromig. Most könnyen írogatom az emaileket, a Hírek cikkeket, és még a NÍR pályázati rendszer hétfejű nyelvtani sárkányával is megküzdöttem egyszer-kétszer idáig.

Sok amerikai magyar kortársam, akikkel felnőttem Bostonban, hasonló történetekkel rendelkezik. Az egyik családban volt két fiú, aki meg nem szólalt magyarul, annak ellenére, hogy két szülőjük csakis úgy beszélt otthon. A fiatalabb ingyen tanult egy évet a Balassi Bálint Intézetben egyetemista korában, a nagymamájával lakott, és elkezdett 20 év némaság után folyékonyan magyarul beszélni. Egy másik családban a három fiú jól beszélt, de súlyos amerikai akcentussal. Eleven legények voltak, akiket csak készpénzes “megkenéssel” lehetett rávenni, hogy jöjjenek el a magyar iskolába. Felnőtt korukban a legkisebbik aztán rábeszélte a középsőt, hogy próbálják meg kétnyelvűen nevelni a gyerekeiket. Sikerrel járnak a most 4 és 6 éveseikkel. Az apjuk még gimnazista korukig is hangosan olvasott fel regényeket nekik minden este, és most ők olvasnak úgy, hogy az angol könyveket is magyarul olvassák (nagymama által beírt fordítások segítségével) a piciknek.

Ahogy a gyerekek felnőnek, előre látható fázisokon mennek keresztül: kezdetben szüleikhez, gondozóikhoz ragaszkodnak, aztán valamelyest önállósítják magukat, majd megint vissza. Mire az iskolaévek közepére érnek (6-odik osztályon felül) kezdenek inkább a kortárs csoporthoz idomulni. A serdülő évek vége felé is visszatérnek az öntudatra és kérdezősködnek eredetük iránt.  Felnőtt magyar nyelv osztályunkban sok a huszonéves, akiknek egy vagy több magyar származású szülője vagy nagyszülője van.

Minden család úgy kezelje a nyelvkérdést, ahogy az nekik legjobban megfelel! Eldönthetik, milyen nyelven lehet otthon beszélni, hívhatnak magyarul beszélő tanítókat személyesen vagy online, látogathatják magyarul beszélő családtagjaikat, felhasználhatják a Duolingót, felolvashatnak magyar meséket lefekvés előtt. Voltak WMASz-ban családok, akik egy pár évre visszaköltöztek Magyarországra, hogy a gyerekek magyar iskolába járhassanak, és gyakoribb, hogy magyar nyelvű táborba küldték gyerekeiket nyaranként. Talán ez utóbbiak drasztikusnak tűnnek, de ha a gyerek már nem érti a magyar nyelvet, valószínűleg csak az utóbbi két úton érheti el a folyékony nyelvtudást. Később akár könyvből is lehet nyelvet tanulni, főleg azoknak, akik fogékonyak a nyelvtudásra, de ez nagyon nagy motivációt igényel, mert nehéz a magyar nyelv kezdők számára.

Vannak gyerekek, akik nem hajlandók magyarul kifejezni magukat. Mégis érdemes velük magyarul beszélni, ha bizonyos, hogy megértik, főleg ha lehet olyan témát találni, amit élveznek.  Így a magyar kultúra tovább él a családban.  Az is jó a magyar iskolában és a WMASz rendezvényein, hogy a gyerekek más magyarul beszélő gyerekekkel és felnőttekkel megismerkedhetnek. Ha egy nagyobb körű magyar társaságba kerülnek, inkább lesznek majd hajlandóak saját magyar nyelvkészségüket használni, legalább a felnőttek között.

Vannak családok, amelyekben nem minden családtag ismeri teljesen az angol nyelvet. Úgy gondolom, hogy ilyen helyzetben nagyon megéri erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy a gyerek kommunikációképes legyen magyarul.  Saját helyzetemben, mivel édesanyám 30 éves korán felül került Amerikába, nagyon örvendek, hogy két nyelven tudunk egymással társalogni, annak ellenére, hogy ő kiválóan beszél angolul.

Ha nem ilyen a helyzet a családban, talán nem érdemes abszolút folyékonyságra törekedni. Nagyszerű dolog az, hogy a cserkész csapat befogadja azokat a gyerekeket is, akiknek magyar nyelvtudása hiányos. Így a második és harmadik generációs gyerekek is megismerkednek a magyar történelemmel, kultúrával, élvezik a magyar nyelvet, és tudatára ébrednek annak, hogy tulajdonképpen honnan is származnak. A magyar iskola keretében pedig részt vehetnek a Mikulás napon és a húsvéti locsolásban is.

Scroll to Top