Írta: Orbán Csaba
#2 A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek,
hazájának és embertársainak tartozik.
2022 januárjában a csapatunk elindított egy cikksorozatot, ami a mozgalmunk lényegét, azaz a tíz cserkésztörvényen alapuló magyar cserkész mozgalom tanitóeszközeit hivatott azoknak érthetőbbé tenni, akik még nem ismerik, de szeretnének többet tudni róla.
Ahogy azt korábban is írtuk, már múlt század elején a cserkészet megálmodásának idején megvolt az igény és elképzelés egy olyan erkölcs kódexet beépítésére a fiatalok életébe, amit ők maguktól erőltetés nélkül el tudnak fogadni. Ezt a kódexet vagy szabályzatot, vagy törvényt a legtöbb fiatal könnyen megérti és elfogadja mert hamarosan látja, hogy ez jó önmagának, és közvetlen barátainak, de jó az egész emberiségnek is.
A törvényeket csakhamar megfogalmazták és azóta sokszor módosították. Manapság, sok nemzet cserkészeinek, és nemzeten belül szervezetenként is lehet eltérő cserkésztörvényük, de ez a különbség főleg alakra, és a törvények számára vonatkozik. A lényeg marad és egységes: egy jobb, törődőbb generációt nevelni, mint az előző volt…
A magyar cserkészeknek (nem a kiscserkészeknek) a törvény tíz pontba van megfogalmazva. A mózesi parancsolatokhoz hasonló, de abba különbözik attól, hogy a cserkész törvények nem parancsolnak, hanem utat mutatnak.
Ma lássuk a második törvényt: A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik.
*******
Ez a törvény, mint mind a tíz törvény egyértelmű és nem félreérthető az őszinte embernek, de a felületes, vagy kételkedőnek mások bölcsességével szólnék egy pár szót.
******
Nemrég hallottam ezt a kis történetet, ami nagyon megtetszett, így ezt használom bevezetőnek.
Egy vándor a sivatag kegyetlenségét alábecsülve és kifogyva az életet adó vízből, fáradtan és már szinte reményt vesztve a távolba megpillantott egy kerítést. Először nem hitt a szemének, azt gondolta, hogy a sors és a fantáziája űz gúnyt belőle, de azért összeszedte az utolsó erejét, és az irányát a kerítés felé vette. Ahogy közelebb ért a kerítéshez, úgy lett egyre biztosabb, hogy itt egy ember alkotta dologról van szó. Most már a különben fáradt izmai megújult erővel repítették a célja felé. Csüggedt akaratán újra felébredt az életösztön és rohant a kerítés felé.
A kapu nyitva volt, így nem is vetett különösebb figyelmet rá. Berohant a kis bekerített udvarba. Ott egy kis kútfőt ismert fel. Lázasan kereste a kis gépezet karját, amit hamarosan meg is talált, és szinte extázisba kezdte rángatni.
A gép minden rándításra egy nagy üres kattanással válaszolt. Az utazónak még arra is volt ereje, hogy mérsékelje magát és finomabban bánjon a gépezettel. Pumpa kar fel, pumpa kar le…. Óvatosan …. Klank …. Utazónk egy párszor megismételte a folyamatot, mindig valami mást csinálva, de az eredmény mindig ugyanaz a ‘klank’ hang lett, víz nélkül.
Utazónk most mérgébe körülnézett, hogy talán egy lapátot talál, mert akkor kiássa Ő a víz forrását még ha addig él is, amikor megcsillant a nap fénye egy üvegen a kerítés árnyékában.
Odarohant, és remegő kézzel csavarta ki a dugót az üvegről. Megnyalintotta az üveg tartalmát. Meleg poshadt víz, de jó, víz … Tiszta. Hogy meleg az őt most nem zavarta. Hatalmas kortyokba itta meg nagy szusszanásokkal az üveg tartalmát. Csak azt sajnálta, hogy a sietségében a szája két szélén lecsorduló vizet a száraz föld nyomtalanul beitta. Amikor az üveg üres volt, csak akkor engedett meg Utazónk magának egy pillanatot alaposabban körülnézni. Akkor vette észre azokat a táblákat, ami a kapun, a kúton, és az üveg mellett kopottan, porosan, de egyformán meredtek rá, és nagy mogorva betűkkel hirdették:
VÁNDOR!
- OLVASD VÉGIG AZ UTASÍTÁST MIELŐTT BÁRMI MÁST TENNÉL!
- AZ UDVAR KELETI OLDALÁN TALÁLHATÓ EGY ÜVEG VÍZ, AMI ELENGEDHETETLEN KENŐANYAG A VÍZSZIVATTYÚ MÜKÖDTETÉSÉHEZ. EBBŐL A VÍZBŐL NE IGYÁL, MERT AZ EGÉSZ ÜVEG TARTALMÁRA SZÜKSÉGED LESZ A SZIVATTYÚ BEINDÍTÁSÁHOZ.
- ÖNTSD A VIZET A KÚT CSÖVÉBE, (CSAK EGY VAN BELŐLE)!
- PUMPÁLD MEG A SZIVATTYÚT, MÁSODIK PUMPÁLÁSRA A VÍZ FOLYNI KEZD.
- VAN BŐSÉGESEN IVÓVÍZ A FÖLD ALATT (MOSAKODÁSRA IS HASZNÁLHATOD) DE AZ ALAPOZÓ NÉLKŰL A SZIVATTYÚT LEHETETLEN MŰKÖDÉSBE HOZNI.
- MIELŐTT HASZNÁLNÁD A KÚT VIZÉT AZONBAN ÚJRA TÖLTSD FEL EZT A VIZET ÉS HELYEZD VISSZA ARRA A HELYRE, AHOL TALÁLTAD, HOGY AZ UTÁNAD ÉRKEZŐ VÁNDOROKNAK IS LEGYEN FRISSÜLÉSE!
- LEGYEN EGY GYÖNYÖRŰ NAPOD!
Mondani sem kell, hogy a Vándorunk szeme a második mondatnál elhomályosodott, és csak elképzelhetjük, hogy mi történt miután a szöveg végére ért….
Szegény Vándor, ha tudta volna, hogy mit kell tenni. Hacsak tudott volna még egy kicsit uralkodni az ösztönein, hacsak hitt volna abban, hogy akkor se vagyunk egyedül amikor azt gondoljuk, hogy egyedül vagyunk…. Hacsak…
A cserkészeknek mindig tisztában kell lenniük, hogy mit jelent a haza, Isten, és embertárs szeretete. A mi csapatunkban a 45-ösöknél a következő van leírva:
Küldetés Bodnár Gábor szerint: “A külföldi magyar cserkészek feladata kettős. Becsülettel dolgoznak azért az országért, amely befogadta őket, vagy ahol születtek, de éppúgy szolgálják a magyarságot is, amelyhez kultúrájuk, hagyományaik és családjuk köti őket”.
Névadói üzenet: úgy, mint minden cserkészcsapatnak, nekünk is első sorban a legfontosabb a tagjaink jellemét nevelni, a cserkész törvények szerint élni.
A csapatunk névadója Fekete István, akiről Nagy Domokos Imre így ír:
„A mi feladatunk az, hogy mindig megőrizzük őt szívünkben. Tudjuk, volt valaki, akit úgy hívtak, Fekete István, s akinél szebben senki sem tudott írni a magyar természetről. Akkor őrizzük legjobban emlékét, ha tovább éltetjük azt a szeretetet, amelyet írásai sugároznak a természet és az emberek iránt.”
Csapatunk szellemi értékeit 3 pontban foglaljuk össze:
• Mindig, amikor lehet: fiatalos, játékos, energikus, kíváncsi, felfedező.
• Mindig, amikor kell: bölcs, segítőkész, ildomos, meggondolt, gyöngéd
• Mindenkor: CSERKÉSZHEZ ILLŐ
A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik!