Összeállította: Pearman Katalin, tiszteletbeli konzul
Beszámoló a 2022. decemberi kihelyezett konzuli napokról
Dr. Szabó Imola, a Los Angeles-i magyar főkonzulátus elsőbeosztott konzulja és Pearman Katalin tiszteletbeli konzul 2022. december 7-10 között sikeresen befejezték a 4 kihelyezett konzuli napot, ahol rekordszámú ügyfél jelent meg. A számos másik államban tartott kihelyezett nap közül (19 állam tartozik a Los Angeles-i főkonzulátushoz!) itt voltak a legtöbben. Köszönet minden ügyfélnek, aki időben, kitöltött papírokkal és a szükséges iratokkal érkezett, és türelmesen várt, ha kellett, és külön köszönet Imolának, hogy elég rugalmas volt és a tervezett 2,5 nap helyett 4 teljes napot volt itt, hogy minél több ügyfélnek tudjon segíteni. Több, mint 100 ügyfelet fogadtunk, és összesen 210 ügyet intéztünk az alábbi felbontásban:
84 útlevél ügy
44 állampolgársági ügy
68 anyakönyvi ügy (születés, házasság, válás, halál)
9 hitelesítési ügy (másolat, fordítás)
2 névváltoztatás
3 apai elismerő nyilatkozat
Szent István Szent Korona visszatérésének 45. évfordulója
Magyarország a magyar történelem és nemzetiség egyik legfontosabb szimbóluma, a Szent István Szent Korona visszatérésének 45. évfordulóját ünnepelte. A Szent Koronát Jimmy Carter amerikai elnök visszaadta a magyar népnek, és 1978. január 6-án ünnepséget tartottak a magyar parlament rotundájában. A magyar korona visszaadásáról szóló döntés – miután az amerikai kormány a második világháború után menedéket nyújtott neki – jelentős történelmi mérföldkövet jelentett az amerikai-magyar kapcsolatokban.
Magyar turisztikai forrásanyag
Nem mindenki tud hazalátogatni vagy Magyarországra utazni, és ha sikerül is, általában kevés az idő arra hogy bebarangoljuk Magyarország minden zugát. Ezek a videók, útleírások és térképek segítenek bemutatni Magyarország turisztikai látnivalóit.
Visit Hungary – YouTube
Visit Hungary
WOW Hungary (visithungary.com)
„Petőfi 200”
Kétszáz évvel ezelőtt, 1823. január elsején született Kiskőrösön a magyarok talán legkedveltebb költője, Petőfi Sándor. Talán nincs olyan magyar ember, aki ne tudna elszavalni legalább egy Petőfi verset. Fülünkbe cseng a Szeptember végén, a Falu végén kurta kocsma vagy az Egy gondolat bánt engemet című költemény, a március 15-i ünnepélyek elmaradhatatlan lelkesítő verse, a Nemzeti dal. Tájleíró lírája, szerelmi költészete, forradalmi versei vagy elbeszélő költeményei mind-mind csodálatos alkotások. A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a magyar Országgyűlés 2020. decemberében határozatban döntött arról, hogy a 2022-2023-as évet Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánítja. Az ünnepségsorozathoz számos fővárosi, vidéki, sőt határon túli múzeum csatlakozott, de izgalmas programok várják az érdeklődőket az ország egyéb intézményeiben is. A Petőfi 200 elnevezésű, egész éven át tartó programsorozat elsősorban olyan műsorokat, előadásokat, kiállításokat szervez, melyek Petőfit és korát kívánják bemutatni, vagyis a reformkor egészére vonatkoznak, hiszen akkor született meg a modern magyar kultúra.
Amennyiben szeretne többet megtudni a Petőfi-emlékév programjairól, kérjük kövesse figyelemmel a közösségi média platformját:
„Mondottam ember: küzdj, és bízva bízzál!”
200 éve, 1823. január 20.-án született Madách Imre költő, író, ügyvéd, politikus, a magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja.
Vagyonos középnemesi családban született a felvidéki Alsósztregován. Tanulmányait többnyire magánúton végezte, és mikor 1837-ben a váci piaristáknál érettségizett, már több nyelven beszélt, tájékozott volt a klasszikus és modern irodalomban. A pesti egyetemen bölcsészetet, majd jogot hallgatott, az ügyvédi vizsgát 1842-ben tette le. A Pesten töltött idő alatt festett, zenélni tanult, és több írása megjelent a Vörösmarty Mihály szerkesztette Athenaeumban.
Madách az 1840-es években verseket, drámákat és elbeszéléseket írt, melyek pesszimizmussal teli, kiforratlan művek. 1848 júliusában jelentkezett a nemzetőrségbe, de a harcokban szívbaja miatt nem tudott részt venni. A szabadságharc bukása után menekülőket bújtatott, melyért a hatóságok letartóztatták és egy évet töltött vizsgálati fogságban. Az önkényuralom átmeneti enyhülése idején visszatért a közéletbe, 1861-ben a balassagyarmati kerület országgyűlési képviselőjének választották meg.
Fő műve, Az ember tragédiája írását 1860. március 20-án fejezte be, mely Arany János lektorálását követően 1862. január 16-án látott napvilágot. A 15 színre tagolódó, Ádám és Éva alakja köré fonódó mű az emberi lét nagy kérdéseire keres magyarázatot, nagyszabású kísérlet a történelem értelmezésére. Az ember tragédiája a magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotása. A sokáig színpadi előadásra alkalmatlannak vélt Az ember tragédiáját csak 1883. szeptember 21-én mutatták be először a Nemzeti Színházban, Paulay Ede rendezésében. Azóta számos magyar és külföldi teátrum tűzte műsorára, a Nemzeti Színházban több alkalommal is felújították. A Duna-parton felépített új Nemzeti Színház 2002. március 15-én Madách drámai költeményével nyílt meg.
Madáchot 1862-ben beválasztották a Kisfaludy Társaságba, 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia is levelező tagjai közé fogadta. Mindössze 42 évesen, 1864. október 5-én szívelégtelenségben hunyt el Alsósztregován, síremléke az ottani kastély parkjában áll.