Magyarok amerikai bélyegeken

Derick Pasternak írása

mail, stamp, template-307328.jpg

Édesapám amatőr bélyeggyűjtő volt Magyarországon. Ezt a hobbit hivatásra cserélte új hazájában; végül is a Scott Auction Gallery alelnöke lett, bélyegárverések felett rendelkezett.  Engem arra bátorított, hogy fektessek pénzt bélyegekbe, melyet meg is tettem, váltakozó sikerrel. Ellenben a vesszőparipa engem is megharapott és elkezdtem gyűjteni, többek között magyar és magyar vonatkozású (Hungarica) bélyegeket.  Pár évvel ezelőtt a Stamps of Hungary, a Society for Hungarian Philately negyedévenkénti szaklapja, közölte néhány cikkemet ez utóbbi témáról. Talán érdekli a Hírek olvasóit, hogy az Amerikai Egyesült Államok eddig 13 magyar vonatkozású bélyeget adott ki, többnyire magyar-amerikai emberekről, de egy alkalommal egy látogatóról. 

Kezdődött 1947-ben, amikor Pulitzer Józsefet tisztelték meg bélyeggel.  Pulitzer Makón született, 17 évesen vándorolt ki Amerikába. Sok hányattatás után újságíró, később újság tulajdonos lett.  Megalapította a Pulitzer Prize díjakat, amire Columbia egyetemnek adományozott.  Ezen túl képviselő lett az amerikai Kongresszusban.

A következő megtiszteltetés alanya 1851-52-ben látogatott Amerikába.  Kossuth Lajos volt, aki második külföldi születésű emberként beszélt angolul az amerikai Kongresszus dobogóján. Angolul az osztrákok börtönében tanult, Shakespeare drámáit olvasva. Jónevű szónok lett ezen a nyelven is.  Egyébként a két Kossuth bélyeg, mint a „Champions of Liberty” azaz „a szabadság bajnokai” sorozat második kiadása, diplomáciai viszályt kavart felt, mert a Kádár rezsim provokációnak vette és semmi küldeményt, amin Kossuth bélyegek voltak, nem engedtek be Magyarországra.

Ezután 34 év telt el mielőtt az egyik „Mars-lakó” (így hívták egyszer a magyar származású, atom- és űrfizikusokat és matematikusokat), Kármán Tódor, megjelent amerikai bélyegen 1992-ben. A budapesti születésű Kármán Németországból vándorolt ki az Amerikai Egyesült Államokba 1930-ban, mert előre látta, hogy milyen vad antiszemitizmus uralkodik majd a nácik uralma alatt. Ő volt a Jet Propulsion Laboratory (Lökhajtás Laboratórium) megalapítója a CalTech egyetemen és a katonasági Scientific Advisory Group (Tudományos Tanácsadó Csoport) első elnöke. 

1997-ben két zenészre került sor. Széll György, a Cleveland Szimfónia, és Ormándy Jenő, a Philadelphia Zenekar karmesterei egy úgynevezett „mini-sheet”-en, azaz mini-íven jelentek meg.  Nyolc bélyeg ábrázolt karmestereket és zeneszerzőket.  Ez a fajta kiadás egyébként tünete annak, hogy postahivatalok, beleértve az USA-ét, gyűjtők pénzét kergetik egyre több és furcsább bélyegek kiadásával.

Ezután jött a horrorfilm mini-sheet, 5 sztárral, közöttük természetesen Lugosi Béla.  Lugosban született, Draskó Béla néven. Ma a város neve Lugoj (ejtsd Lugozs), Romániában.  Sikeres Dracula ábrázolása után több horrorfilmben szerepelt, néha Boris Karloff-val.  Erős akcentusát soha nem tudta elveszíteni, ami másfajta filmszerepléseit akadályozta ambíciója ellenére.

2002-ben két magyar-amerikait tisztelte meg az állam bélyeggel.  Kertész Andor már híres fényképész volt Párizsban amikor feleségével kivándoroltak az USA-ba 1933-ban.  Egy 20-as mini-sheet között egyik egy Kertész felvételt ábrázol.  Harry Houdini (született mint Weisz Erik Budapesten) 1878-ban érkezett Amerikába; mikor családja nyomorba került, rájött, hogy ő tehetséges bűvész.  Habár emberek inkább emlékeznek arra, hogy mindenféle zárt helyről ki tudott bújni, mást is tudott előadni.  Például egyszer eltüntetett egy elefántot nyílt porondról!  A Society of American Magicians (Amerikai Bűvészek Szövetsége) elnöke volt 1917-től haláláig 1926-ig.   

Vissza a mini-sheet-ekhez; egyiken Neumann Jánost találjuk 2005-ben.  Budapesten született, ugyancsak „Mars-lakó” volt. Világhírű matematikusként a Manhattan Project-en (az atombomba megvalósítása) működött és a Princeton egyetemen volt professzor.  Mellékesen, mint több később híres magyar tudós, a fasori Evangélikus Gimnáziumban érettségizett; e sorok írója odajárt egy ideig elemi iskolába, de kommunisták bezárták az iskolát.  

Bár a fenti lista kimeríti azokat a megtisztelteket akik Magyarországon születtek, említeni kell még valakit.  Edna Ferber, a Pulitzer Díj nyertese (szépiradolom válfaj) Amerikában született, de apja, Jakab, Magyarországról vándorolt ki. Ferbernek 13 regényét valamint több novelláját és színjátékát adták ki; többől film is készült.  Két bélyegen van az arcképe, a „Distinguished Americans” (Kiváló Amerikaiak) úgynevezett köznapi 14-es sorozat (2000-2009) részeként.

A cikk befejezéseként megemlítek egy embert, aki nem volt magyar. Habár az USA-ban járt egyetemre, nem ezért tisztelték meg bélyeggel és tiszteletbeli amerikai állampolgársággal.  Ez a svéd diplomata zsidó magyarok ezreit mentette meg a második világháború alatt, de valahogy a szovjetek ellenséglistájára került. Több ország, köztük kétszer Magyarország, adott ki bélyeget Raoul Wallenberg emlékére, amit Amerika 1997-ben tett, szovjet börtönbeli halálának 50.-ik évfordulóján.  

Scroll to Top