Írta: Huszár Ferenc
A Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjjal 2022. szeptemberétől Seattle-ben tartózkodó Fiunkat látogattuk meg márciusban. Utazásunk minden pillanata örök emlék marad. A látványosságok és az itt élő magyarok kedves, figyelmes szeretete felejthetetlen.
Utazásunk egyik fénypontja a március 15-i ünnephez kapcsolódó huszár hagyományőrzésről szóló találkozásokból fakadt. Felhúztam a huszár egyenruhát, oldalamra felcsatoltam a kardot, fejembe húztam a csákómat, megigazítottam a mentémet és beléptem a magyar közösségbe. Gyerekek, kicsik, nagyobbak, cserkészek, szülők, nagyszülők, a Washingtoni Amerikai Magyar Szövetség tagjai közé. Négy éve New Jersey-ben már átéltem hasonlót, de tudjuk, hogy nincs két egyforma helyzet.
Orbán Csaba, a 45-ös Fekete István Cserkészcsapat parancsnoka, Petőfi Sándor ikerpárversével, A kutyák dalával és A farkasok dalával kezdte az ünnepséget, bíztatva a hallgatóságot az összehasonlításra, a sorok mögötti tartalom értésére. A farkasok dalának záró sorai mindent elárulnak:
„Itt kívül a hideg,
az éhség ott belül,
E kettős üldözőnk
Kínoz kegyetlenül;
S amott a harmadik:
A töltött fegyverek.
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg.
Fázunk és éhezünk
S átlőve oldalunk,
Részünk minden nyomor…
De szabadok vagyunk!”
Az ünnepség ünnepélyes bevonulással, a zászlók elhelyezésével és a kopjafa koszorúzásával kezdődött. A tisztelet virágainak elhelyezése után kaptam meg a szót.
9000 km-re otthontól megszólalni a huszárokról, hazáról, forradalomról, szabadságról felemelő volt. Mélyen meghatott a figyelem, szeretet, ami körülvett. A figyelem, a csillogó gyerekszemek, a bíztató felnőtt tekintetek örökre megmaradnak a szívemben. Szerettem volna mindent átadni nekik, ami én vagyok, amit én gondolok erről a hagyományról, amit eleink tanítottak nekünk. A sok önfeláldozást, küzdelmet, a szabadságért folytatott harcot. A felnőttek is nagyon nyitottak voltak: szülők, nagyszülők jöttek oda hozzám. A magyar közösség küzdelme, a nyelv, a múlt emlékeinek őrzése, áldozatos munkájuk felbecsülhetetlen érték. Mély tiszteletet ébreszt ez bennem.
A műsor csodálatos volt. Cserkészek, gyerekek és felnőttek mondták el a forradalmat és a szabadságharcot idéző verseket, a forradalom eseményeit. Közben közösen énekeltük a Kossuth és huszár nótákat. Orbán Emese tolmácsolásában az elmaradhatatlan Nemzeti dal teljesen új megvilágítást kapott. Lugosi Lona előadásában a Feltámadott a tenger-t hallva földbe gyökerezett a lábam. A Gyerekek messze a hazámtól nehéz verseket olvastak fel, mondtak el magyarul.
Isten áldja meg a cserkészvezetőket, tanárokat, szülőket, akik viszik tovább a hagyományokat és vezetik a gyerekeket ezen az úton.
Az ünnepség után még egy koszorúzásra került sor. West Seattle-ben, az öböl partján elhelyezett Szabadság szobornál is megemlékeztünk a hősökről, tisztelegtünk a forradalom emléke előtt.
Köszönjük, hogy az ünnep részei lehettünk. Isten áldja meg e közösséget!
