tea time, poetry, coffee

Vers, költészet – február

SZALÓCZI DÁNIEL: VARÁZSFILCTOLL

Nekem varázsfilctollam van
ami alkoholos és lemoshatatlan
úgyhogy összekötök vele
mindent ami fontos:

Az ellenőrzőből a fekete pontos
részt kötöm a kukához
a piros pontokat viszont mindet apukámhoz
apát pedig anyához (bár az nagyon hosszú csík lesz)
kisebbik tesómat őt a telepisilt vízhez
mert tegnap együtt fürödtünk
és fúj! bele a kádba

A nappalt belekötöm az éjszakába
a mosógép zúgását a fülembe
arra szoktam elaludni arra az ütemre
vagy ha minden ruha tiszta
akkor jön az ablak
unalmamban varázserőt adok az ujjamnak
és összekötögetem az ablakkosz pontokat
a tornasorban álló lámpaoszlopokat
fényüket beteszem a pizsamazsebembe
álmokat firkálok a szemembe
(piros pontokat hatalmas szárnyakon)

de nem rajzolok sokat hogy ki ne száradjon
hüvelyket a számba
nyelvem a kupakja

mert holnap is szükség lesz a varázsujjakra.

Scroll to Top